-더라

A -더라 mondatzáró formát akkor használjuk, amikor a beszélő felidéz valamit, amit a múltban személyesen és közvetlenül látott, hallott vagy érzett. Azt fejezi ki, hogy ez az információ a beszélő számára akkoriban új felfedezés vagy felismerés volt. Ez egy visszatekintő végződés, ami azt jelenti, hogy a beszélő egy múltbeli eseményre vagy állapotra tekint vissza.

Főbb jellemzők:

• Közvetlen tapasztalat: A beszélőnek magának kellett átélnie az eseményt. A -더라 nem használható olyasmi elmesélésére, amit mástól hallottunk.
• Új felfedezés: Arra utal, hogy a beszélő a tapasztalás pillanatában tudta meg ezt a tényt először. Gyakran enyhe meglepetést fejez ki.
• Alanyi korlátozások:
  - Az alany általában harmadik személy (pl. 그 사람, 철수, 날씨).
  - Csak akkor lehet első személyű az alany ('én' vagy 'mi'), ha a beszélő távolságtartó, objektív módon figyeli meg saját állapotát vagy cselekedeteit (pl. amikor utólag rájössz, hogy nagyon fáradt voltál).
  - Soha nem használható második személyű alannyal ('te').

Használat igeidőkkel:
A minta magja a -더- visszatekintő jelölő.

• Jelen/Alapforma: Ige/Melléknév tő + -더라
  - 예쁘다 → 예쁘더라 (Láttam, hogy szép.)
  - 하다 → 하더라 (Láttam, hogy csinálja.)
• Múlt idő: Ige/Melléknév tő + -았/었- + -더라
  - 왔다 → 왔더라 (Láttam, hogy már megérkezett.)
  - 좋았다 → 좋았더라 (Felidézem, hogy jó volt.)
• Jövő/Feltételezés: Ige/Melléknév tő + -겠- + -더라
  - 아프다 → 아프겠더라 (Láttam, és úgy tűnt, fájni fog.)

-더라 vs. -더라고
A kettő nagyon hasonló és gyakran felcserélhető. A -더라고 általában gyakoribb a mindennapi beszélgetésben, és kissé lágyabbnak hathat. A -더라 kissé kijelentőbb vagy felkiáltóbb lehet, mint egy felfedezett tény egyszerű megállapítása.